A kender még mindig kissé ellentmondásos téma, és nem mindenki tudja, hogy egykor olyan elterjedt volt, mint a jelenlegi szántóföldi növények. Vitaminokban gazdag, figyelemre méltó gyógyító és hidratáló tulajdonságokkal rendelkezik, ezért jelenleg egyre nagyobb becsben tartják a kozmetikai iparban, az élelmiszeriparban, sőt még az... építőipar is.
Ismerjen meg 10 érdekes tényt a kenderből, és fedezze fel történetét és szokatlan felhasználási területeit!
1. Az éhezés elleni küzdelem
Ezek a szokatlan növények olcsón termeszthetők és igénytelenek, ráadásul szinte bárhol megteremnek. Így alacsony költséggel hatalmas mennyiséget lehet belőlük termeszteni. A kendermag több mint 30% olajat és körülbelül 25% fehérjét, valamint nagy mennyiségű rostot, vitamint és ásványi anyagot tartalmaz. A kendermagolaj több mint 80%-ban telítetlen zsírsavakat tartalmaz, és két zsírsav rendkívül gazdag forrása. A kendermagban található két fő fehérje az edestin és az albumin, amelyek magas értékű fehérjék - könnyen emészthetők, és jelentős mennyiségben tartalmazzák az összes esszenciális aminosavat. A kenderben található esszenciális vegyületek összetétele hasonló a húséhoz, a tejéhez, a tojáshoz és a szójáéhoz.
2. Királyi családok használták a CBD-t
Az egyik legérdekesebb és legjelentősebb példa Viktória királynő, aki 1837 óta uralkodott Angliában.Az előzetes tudományos bizonyítékok és az anekdoták sokasága alátámasztja a CBD jótékony tulajdonságait, mint fájdalomcsillapítót számos betegség esetén. Úgy tűnik, ezt az angol királynő is tudta, mivel a menstruációs görcsök okozta fájdalom csillapítására magas CBD-tartalmú kannabiszt használt. Egy másik történelmi személyiség, akit kapcsolatba hoztak a kannabiszzal, VIII. Henrik lánya, I. Erzsébet volt. 1563-ban 5 font pénzbírságot szabott ki minden olyan gazdára, akinek 60 hektárnál nagyobb földje volt, és nem volt hajlandó kendert termeszteni.
3. A világ legrégebbi növénye
Becslések szerint a kendert már 10 000 évvel ezelőtt "háziasították", amikor először alakították át használható rosttá. A kender használatára vonatkozó legkorábbi említések i. e. 2300 körülre nyúlnak vissza, és egy klasszikus kínai könyvben, a "King Shu"-ban találhatók. A könyvben olvasható, hogy a kínaiak a kendert többek között erős és szívós rostok és kötelek készítésére használták. Emellett széles körben használták különböző betegségek, például reuma kezelésére.
4. Ökológia és hasznosság
A kender erős gyökérzettel rendelkezik, ami kiválóan alkalmas a talaj lazítására és megkötésére. A kender vágása után a talajban maradt gyökerek sok tápanyagot tartalmaznak, ami pozitívan befolyásolja a talaj termékenységét. Ezáltal számos gabonaféle és kultúrnövény számára kiváló elővetemény - nehézfémeket és mérgező anyagokat vonnak ki a talajból, így ideálisak a szennyezett földek megtisztítására. A növekedés során sok CO²-t is elnyelnek, ami javítja a levegő minőségét. A kenderből származó termékek többnyire megújuló, nem mérgező és biológiailag lebomló termékek.
5. A kender Lengyelországban
A kendert Lengyelországban már a szlávok előtti idők óta használják. Eleinte a növényt mágikusnak tartották, és kultikus rituálékban használták. A növény első említései Lowicz Szymon munkáiban találhatók, aki nagyra értékelte a kender főzéséből származó gőzt. Azt mondták, hogy jó a fogfájás enyhítésére. Az urzędówi Martin és Stefan Falimirz is írt a kendermagos teáról.
6. Építőiparban használatos
A 20. század első felében a kenderből készült kenderkendőt építési deszkák és papír előállítására használták, míg őseink többek között épületek lezárására, matracok és kanapék kitömésére használták a kendertörölközőt. Ha a kendert mésszel feldolgozzák, hogy a betonhoz hasonló anyagot kapjanak belőle, akkor házak szigetelésére is használható. A kenderbeton helyettesítheti a fát, nagyon tartós és légáteresztő otthonokat építhet.
7. Autóipar
Számos vezető autógyártó kezdte el használni a kendert kompozit panelek gyártásához. Az olyan nagy autóipari óriások, mint az Audi, BMW, Ford, GM, Chrysler, Lotus, Honda, Mitsubishi, Iveco, Mercedes, Porsche, Volkswagen és Volvo már kendert adnak autóikhoz. A Mercedes minden Mercedes C-osztályában 20 kg kender van. A kenderből olyan üzemanyagot lehet előállítani, amely valóban működik, és nem csak lámpák világítására, hanem dízelmotorok működtetésére is. Rudolf Diesel, amikor feltalálta a dízelmotort, szűrt kenderolajat és más növényi olajokat akart használni a dízelmotor üzemanyagaként.
8. Nem félnek a sugárzástól
A csernobili helyzet senki számára sem ismeretlen. Tudósok egy csoportja ott ültetett kendert, hogy teszteljék azon képességét, hogy közvetlenül a talajból szívja fel a toxinokat és a sugárzást. Kiderült, hogy a kender alkalmas a fitoremediációra, azaz a környezet magasabb rendű növényeken keresztül történő megtisztítására. A kender ezt sokkal jobban teszi, mint más növények.
9. Kenderből készült repülőgép
Az első ilyen járművet a kanadai Hempearth cég tervezte. A törzs, amelyből a gépet tervezték, 10x erősebb, mint az acél. A repülőgépet még kenderolajjal is hajtják. Nemcsak a repülőgép falai és szárnyai készültek kenderből, hanem a belső tér is, az ülésektől a párnákig. A jármű szárnyfesztávolsága 11 méter, és a pilótával együtt 5 ember fér el benne.
10. Szövetek
A kender hosszú, erős rostjai hihetetlenül tartósak - tartósabbak, mint a legtöbb ismert, természetből származó anyag. A kender egykor nagyon elterjedt és értékes anyag volt a szövőiparban. A kenderföldek nem igényeltek annyi vizet és műtrágyát, mint mondjuk egy gyapotföld. A kendert az Újvilágban való megjelenése óta használják kötélnek és ruházatnak. A tiszta kenderszövet textúrája a vászonra emlékeztet. A kender ékszerek is divatosak voltak és vannak a mai napig.
