MIÉRT VETIK A KENDERT
A kender olyan növény, amelynek termesztése igénytelen, ha olyan feltételek teljesülnek, mint a tiszta, vegyszerekkel (növényvédő szerekkel és gyomirtó szerekkel) nem szennyezett és a normálisan táplált talaj.
Ezért a kender:
Ideális növény a termesztéshez, mivel minden része (mag, rost, szalma, virág, levél...) alkalmas a feldolgozásra. A kender alkalmas monokultúrás termesztésre is. Célszerűbb a kendert a vetésforgóba bevonni, mivel minden növény mögött jól fejlődik. Segít csökkenteni a ökológiai lábnyomot - organikus növény. A kender termesztése javítja a talaj minőségét, mivel az elágazó és szilárd gyökérrendszer helyreállítja a szerves anyagokat és megtartja a vizet. A kender előveteményként megtisztítja a talajt a nehézfémektől és más nem kívánt vegyi anyagoktól.
A mély gyökérzet lehetővé teszi, hogy a víz jelentős mélységekből is felszívható legyen. A kender ezért más növényekkel, például a kukoricával és a búzával összehasonlítva nagyon jól tűri a szárazságot, és még a száraz időszakban is hoz termést. A növény nem igényel növényvédő szereket (gomba-, rovar- és gyomirtó szereket) a teljes növekedési ciklus alatt.
Csírázás után a kender nagyon gyorsan befedi a talajt, és megfojtja az összes káros gyomnövényt, így a növény nem igényli gyomirtó szerek használatát. A kendernövények több energiát halmoznak fel, mint a fák, ezért a kender ideális a cellulózrostok kinyerésére. Egy hektár kender 4 hektár fát helyettesít, amelyet rosttermelésre használnának.
A kender termesztése időbefektetést igényel, különösen a vetés és a betakarítás során, míg maga a növekedés gyakorlatilag nem igényel munkát. A kender és származékai biológiailag lebomlanak és újrahasznosíthatók.
Élelemforrás az állatok és az emberek számára, valamint alapanyag a kötelek és szövetek készítéséhez. A hagyományos felhasználás mellett a kender természetes építőanyagok, például kenderbeton és szigetelőanyag előállításának alapanyaga is.
