A kender elnevezés feltehetően a bibliai héber "qeneh bosem" kifejezésből származik, amely "aromás nád" jelentéssel fordítható. A kifejezést később a germán népek átvették, és olyan szavakat eredményeztek, mint a "henep" és a "hanf", amelyek később az angol hemp szóvá alakultak át. Napjainkban a kender kifejezés a Cannabis Sativa L. olyan növényeire utal, amelyek kannabinoid-profilja eltér a kannabiszként emlegetett növényekétől. A megkülönböztetés alapja a száraz növényi anyagban található tetrahidrokannabinol (THC) szintje. Jogilag a kender és a kannabisz közötti határ az USA-ban 0,3 tömegszázalék THC-nél, a legtöbb európai országban pedig 0,2 tömegszázalék THC-nél húzódik. A kender növényről ismert, hogy nagyobb mennyiségű kannabidiolt (CBD) tartalmaz, a CBD-THC arány általában 30:1 körül van.
A Cannabis sativa L. egynyári virágzó növény, ami azt jelenti, hogy a teljes életciklusát a magok csírázásától a magtermésig és elhalásig egy tenyészidőszak alatt fejezi be. A legtöbb növény kétlaki, ami azt jelenti, hogy a nőivarú és a hímivarú virágok külön növényeken jelennek meg, és a beporzás leggyakrabban a szél és ritkán állatok segítségével történik. Egyes esetekben a kannabisz- vagy kender növények hermafroditaként is nőhetnek, ami azt jelenti, hogy egyetlen növényen nőivarú és hímivarú virágok is találhatók. A Cannabis Sativa L. növények általános morfológiai jellemzői a hosszú, vékony szár, a nagy ujjú legyezőlevelek és a viszonylag vastag virágok, amelyek felületén úgynevezett mirigyes trichomák nőnek. Ezek a mirigyes trichómák "biofaktorként" tekinthetők, ahol a specifikus vegyi anyagok, például a kannabinoidok képződnek.
Az emberek figyelmét elsőként a magok és a szár vonta magára. A magokat magas tápértékük miatt élelmiszerként használták, a szárakat pedig különböző építési és erősítési célokra használták. A Cannabis Sativa L. szárát egy fás belső rész alkotja, amelyet a külső, rostos sejteket tartalmazó epidermisz vesz körül. Az évek során olyan fajtákat fejlesztettek ki, amelyeket kizárólag a szárak miatt termesztettek, amelyek többsége ma már a kender kategóriájába tartozik, vagyis azok a növények, amelyekben alacsonyabb a THC- és magasabb a CBD-tartalom.
Kendermag, Kenderrostok
A kender ismert felhasználási módjai, amit ma "ipari célokra" nevezünk, az i. e. 8000-ig nyúlnak vissza, amikor a kínaiak a kenderrostokat ruházathoz használták. Az első kenderrost alapú köteleket i. e. 5000-4000-ben készítették, az első kender alapú papírt pedig egy i. e. 2500 körüli sírban fedezték fel.
A történelem során a kender az ipar számos ágához hozzájárult:
-
Élelmiszeripar: A kendermag gazdag esszenciális zsírsavakban és fehérjében, emellett jelentős mennyiségű E-vitamint, foszfort, káliumot, nátriumot, magnéziumot, vasat és cinket tartalmaz. Különösen népszerű a hidegen sajtolt kendermagolaj, amelyet sokan rendszeresen használnak a mindennapi étrendjükben.
-
Textilipar: A kenderszárakból nyert szálaknak nagy hagyománya van a textiliparban való felhasználásnak. A múltban olyan híres tervezők, mint Ralph Laurent és Calvin Klein használtak kenderrostokat ruháikban. Emellett olyan nagyvállalatok, mint az Adidas is használtak kenderrostokat sportcipőik egyes részeihez. A közelmúltban a kenderrostok használata visszatért a textiliparba.
-
Építkezés: A kenderszárból nyert anyag gazdag forrása a különböző építési célokra szánt kemény nyersanyagnak. Példaként említhető a kendermész alapú anyagok felhasználása, amelyek egy ház építéséhez használhatók fel. Az alap építőanyagot kenderbeton néven forgalmazzák, amely kenderből (a kenderkocsány fás, belső része), mészből és homokból álló biokompozit. A szigetelés alapját képezheti továbbá a kenderszár külső hámrétegéből származó kenderrostok felhasználásával előállított kendergyapjú.
Összegzés
Az ipari kender könnyen a jövő fenntartható gazdaságának fontos részévé válhat. A szár belső és külső részét építőanyagként használják, a magokat táplálkozási célokra, a virágokat és a leveleket pedig kannabinoidok forrásaként hasznosítják, mint például a CBD, amelyről kimutatták, hogy gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkezik, csökkenti a szorongást, segít a fájdalomcsillapításban és az alvászavarokban. Még a kender gyökeréből készült nedvek is rendelkeznek terápiás értékekkel, például az ősi kínai gyógyszerkönyv szerint az ízületi merevség és a köszvény enyhítésére.
